A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium alapítását egyértelmű célok vezérelték. Az 1867-es kiegyezést követően Eötvös József lett a megalakult kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. Az egyik legfontosabb feladatának a népiskolai törvény megalkotását és a kötelező iskolai oktatás megvalósítását tartotta. Mindazonáltal a megfelelő színvonalú oktatáshoz jól képzett nevelőkre volt szükség. Ennek érdekében elkezdték felállítani a felső nép- és polgári iskolai tanítóképzőket. Így jött létre az Erzsébet Nőiskola, ahol Zirzen Janka valósította meg a polgári iskolai tanítónőképzést, majd a felsőbb tanítónőképzést.
1902-től az intézmény új otthont kapott a Hermina és az akkori István utak sarkán emelt épületben, amely máig az intézmény épületeként működik. A szecessziós stílusú épületet Baumgartner Sándor és Herczegh Zsigmond tervei alapján készítették el, és modern, jó felszereltségű iskolának számított. A hallgatók rendelkezésére állt park, sportpálya, tornaterem, könyvtár, pihenőhely, valamint modern laboratórium és jól felszerelt tantermek.
Az iskolának ebben az időszakban három tagozata volt: a polgári iskolai tanítónőképző, a gyakorló felsőbb leányiskola és az Apponyi Kollégium, amely 1906-ban alakult. Az intézményben kiemelkedő egyetemi és tudományos munkát végző tanárok oktattak, mint például Cholnoky Jenő földrajztudós, Entz Géza és Horger Antal nyelvészek, Bartoinek Géza fizikus és Gombocz Endre.
1920-tól kezdve a gimnázium fokozatosan visszafejlődött gyakorló polgári iskolává, majd nyolcosztályos líceummá. Ebben az időszakban az intézményből kivált és Szegedre költözött a Tanárképző Főiskola. Az iskola a 30-as években a Budapesti Középiskolai Tanárképző Intézet egyik gyakorlóiskolájaként működött.
Az 1945/46-os tanévtől kezdve az alsó évfolyamok helyett az általános iskola felső tagozatos évfolyamai indultak. 1946 novemberétől az iskola neve Ajtósi Dürer sori Gimnázium és Általános Iskola lett. Az 1948/49-es tanévben elvált az iskolától a gimnázium, amely 1950-től Teleki Blanka Általános Leánygimnázium néven működött. A nyolcosztályos gimnázium négyosztályossá vált, és az általános iskola szervezetileg különvált, bár az épületben maradt. Az 1963/64-es tanévtől a gimnázium koedukálttá vált. Az iskolában az 1960-as és 70-es években kiemelkedő énekkar működött, valamint sportoló diákjai is nagy sikereket értek el.
2013-ig a Budapest Főváros Zugló Önkormányzata volt a fenntartó, majd a Klebelsberg Intézményfenntartó vette át az iskolát. A KLIK decentralizálását követően a 2016-ban megalakult Közép-Pesti Tankerületi Központ lett a fenntartó.
Az iskola manapság minőségi középiskolai oktatást biztosít nemcsak a kerület lakosainak, hanem a kedvező elhelyezkedése miatt (vasút és volán megállóhelyek és állomások közelsége) az agglomeráció diákjai körében is népszerű.
Az iskola hosszú távú célja a diákok széleskörű fejlesztése, magas szintű oktatása és képzése, valamint felkészítése az érettségire és az egyetemi felvételire. Az iskola rövid távú célja a tanulók motiváltságának, teljesítményének növelése, valamint az aktív közösségi részvétel elősegítése.