A Telekiről – Teleki Blanka Gimnázium

Alapítás (1868–1873)
A gimnázium Budapest egyik legrégebbi iskolája. A kiegyezés után elfogadott kötelező népiskolai oktatás és az egyre inkább előtérbe kerülő nőnevelés kérdése szükségessé tette, hogy a meglévő tanítóképzők mellett újak alakuljanak. 1868-ban báró Eötvös József bízta meg a jászberényi születésű pedagógiai tapasztalattal rendelkező Zirzen Jankát fővárosi tanítóképző megszervezésével. A kezdeti nehézségek után szervezett formában, 1873-ban képzett tanárokkal indult meg a tanítóképzés is gyakorló iskolával. Ezt az évet lehet az iskola alapítási esztendejének tekinteni.

Nőiskola (1873-1950)
1875-ben az intézmény a korszerű Sugár úti épületbe költözött. 1877-ben Zirzen Jankát a nőnevelés terén elért eredményéért koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. 1896-ban vonult nyugalomba, amikor már az intézmény kinőtte addigi kereteit, így új iskolát kellett építeni. 1898-ban az addigi Zirzen-intézet felvette a meggyilkolt Erzsébet királyné nevét. 1902-ben elkészült az Erzsébet Nőiskola jelenlegi épülete Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei szerint szecessziós stílusban. Tágas tantermek, kényelmes kollégiumi szobák, könyvtár, tornaterem, laboratórium, tenisz- és korcsolyapálya, sziklakert biztosították a diákok számára a legkorszerűbb oktatás-nevelést. 1906-ban az iskolának három tagozata volt: polgári iskolai tanítóképző; gyakorló felsőbb leányiskola, valamint az Apponyi-kollégium. 1920 után a főiskolai ranggal működő kollégium Szegedre költözött. A polgári iskolát líceummá szervezték át.

Líceumi évek (1931–1950)
1931-ben a líceum nyolc osztályos gimnáziummá alakult. A főiskola kiválása után, 1928-tól 1943-ig Radák Olgát választották az intézmény igazgatójává. Az ő kitartó munkájának köszönhető, hogy az iskola egyre színvonalasabb képzést és nevelést biztosított a diákjainak és növelte az iskola hírnevét. 1927-től az intézet a budapesti tankerület felügyelete alá került a minisztériumtól, ennek köszönhetően megnőtt az intézet önállósága is. A gimnázium az ország egyik legszínvonalasabb iskolája lett, rangot jelentett „erzsébetesnek” lenni. Ezt bizonyítja az is, hogy a nőiskola volt növendékei egyesületet hoztak létre 1930-ban, amely a mai napig is működik.

Teleki Blanka Gimnázium (1950–)
1950-ben az iskola Teleki Blanka nevét vette föl. A nyolcosztályos gimnáziumból négyosztályos lett, az általános iskola szervezetileg különvált, bár az épületben maradt. Az 1963/64-es tanévtől koedukált a gimnázium. Énekkara az 1960-as–70-es években Szécsényi Olivér karnagy vezetésével az ország egyik legkiemelkedőbb kórusa volt. Szintén sikeresek voltak ebben az időszakban Sereg Imréné sportoló diákjai. A rajztagozatosok közül művészek kerültek ki Csáji Attila művésztanár keze alól. A matematikát és fizikát olyan országos szaktekintélyek oktatták, mint dr. Wiedemann László, dr. Wiedemann Lászlóné, Harsányi Ibolya Kamilla, a magyar nyelv és irodalmat dr. Kissné dr. Spira Veronika, a történelmet Varga Ákos. A biológiatagozatosok jó felkészítést kaptak Králl Attilánétól (2018 és 2019 között újra oktatott az iskolában) és Kovácsné Stummer Valériától az eredményes egyetemi felvételhez. 2011-ben jelent meg Vass Judit magyar szakos tanár érettségit segítő két szakmailag igen megalapozott könyve.